Tölgyessy Péter: Világméretű reendszerváltás zajlik, Európa hanyatlik

Az idei év nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is fordulópontot jelent – erről beszélt Tölgyessy Péter a Partizán évértékelő műsorában – írja a Mandiner.

Megfogalmazása szerint „világméretű rezsimváltás zajlik”, amely a kilencvenes évek neoliberális fordulatánál is nagyobb változást hoz. Úgy véli, 1945 óta nem volt ilyen mély válságban a Nyugat, és a mostani átalakulás jelentősebb lehet, mint az 1989-es rendszerváltás.

Tölgyessy szerint Magyarország nem elszenvedője, hanem előfutára ennek a folyamatnak. Mint mondta, „Magyarország világjelenség lett, mert ez a folyamat nálunk kezdődött – amit Trump később folytatott”. A Szilícium-völgy politikai fordulatát is ebbe a trendbe illesztette, amely szerinte konzervatív irányba mozdult el, mivel „az embereknek végleg elegük lett az LMBTQ és hasonló ügyekből”.

Az Európai Unióról rendkívül kritikus képet festett. Állítása szerint amerikai nézőpontból az EU „komolytalan”, miközben a régi politikai elitek szerinte továbbra is elavult és rossz válaszokat adnak a kihívásokra. Az új baloldal legfeljebb helyi szinten lehet sikeres – példaként New Yorkot említette, amit saját bevallása szerint aggodalommal figyel.

Tölgyessy úgy látja, világszerte „az erős emberek korszaka jön”, akik jellemzően jobboldali politikusok. Ezzel párhuzamosan Európa szerinte egyre inkább lemarad: „Ez már egy skanzen” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Németország megítélése a magyar közgondolkodásban túlzottan idealizált, miközben szerinte az Egyesült Államok legszegényebb államai is nagyobb fejlődési pályán vannak.

Bírálta az EU klímapolitikáját, amelyet irracionálisnak nevezett, valamint a válságba került német autóipart és a növekvő bevándorlást. Friedrich Merz kapcsán úgy vélekedett: felismeri a változtatás szükségességét, de nem képes azt végrehajtani. Az ukrajnai háborút Európa számára különösen súlyos tehernek tartja, és felidézte az orosz vagyon elkobzásának tervét is, amely több tagállam ellenállásába ütközött. Szerinte az EU hitelpolitikája azt mutatja, hogy az Unió nem globális hatalmi tényező, hanem következetlenül kommunikál.

Ukrajna támogatásáról úgy fogalmazott: mindig annyi segítséget kapott, hogy ne omoljon össze, de soha eleget ahhoz, hogy döntő fordulatot érjen el – ezt a régi elit gondolkodásmódjának tulajdonította. A helyzet szerinte akár szélsőséges irányba is fordulhat, elméletileg még egy nagyobb háborús konfliktus lehetőségét sem zárta ki.

Tölgyessy szerint az Egyesült Államok kifejezetten érdekelt az európai politikai elit meggyengülésében. Úgy vélte, Donald Trump úgy érzékelte, hogy a régi elit ellene fordult, és ezt most viszonozza, miközben ennek az elitnek a központja az Európai Unió. Értelmezése szerint Orbán Viktor és Donald Trump hasonlóképpen látják a világot, és abban egyetértenek, hogy az EU hanyatló pályán van. Orbánt „trendindítónak” nevezte.

Az Európai Unió működését egy éles hasonlattal írta le, amely szerinte jól megmutatkozik a vámmegállapodások és a dél-amerikai szerződés elmaradása kapcsán is.

Orbán Viktor hazai helyzetéről azt mondta: a fiatalok és Budapest jelentős része elutasítja, miközben általános jelenség, hogy növekedés hiányában és az egészségügyi problémák miatt sok országban megbuknak a kormányok. Ugyanakkor Orbán előnyének tartja az általa „tűzijátéknak” nevezett osztogató politikát: a családtámogatások, a nyugdíjemelések és a 11 százalékos minimálbér-emelés hatása szerinte még csak most fog igazán érződni. Összegzésként úgy fogalmazott: „Orbán ad – Magyar ígér.”

Nyitókép: